Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a Mozogj kreatívan Sportegyesület korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya
ALAPSZABÁLY
Egységes szerkezetben
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
Az Egyesület neve: Mozogj kreatívan Sportegyesület
Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Nagyváradi út 20.
Működése kiterjed Magyarország egész területére.
2.
Az Egyesület fő célja a rendszeres sportolás, testedzés és versenyzés feltételeinek biztosítása, az ilyen igények felkeltése, az egészség megőrzése, a sport által az akarati tulajdonságok erősítése, a közösségi, csapatszellem kibontakoztatása, a szabadidő hasznos eltöltésének tervezése, tagjainak sportemberhez méltó nevelése.
Az Egyesület törekszik arra, hogy a mozgás művészetének művelése során nyújtott magas szintű és eredményes tevékenységével a reakciót, az egészséges életmódot, a testi-lelki egészséget, a versenyszerű, és a nem versenyszerű testmozgást, a sportolást népszerűsítse.
További célok:
Az elsődlegesen fiatalokból álló közösségek számára (kiemelten az óvodás, általános és középiskolás korú gyermekek és szüleik) egészséges és környezettudatos életmódra való nevelés. A testi, lelki és szellemi felüdülés és fejlődés biztosítása. Az ilyen jellegű igények szervezett formában történő felkeltése és kielégítése, az egészség és a jó erőnlét fenntartása és fejlesztése, széles körű tájékoztatás nyújtása, információs anyagok, kiadványok készítése, terjesztése, sport és egyéb programok, rendezvények szervezése és lebonyolítása különös tekintettel a prevenció és az egészségmegőrzés területén, szakemberek közreműködésével tanácsadás biztosítása, belföldi és külföldi intézményekkel, szervezetekkel történő kapcsolat kialakítása, tapasztalatok megosztása, közös tevékenységek szervezése.
Célja az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése és a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik támogatása, segítése.
Új kevésbé ismert sportok népszerűsítése hazánkban és külföldön egyaránt. Ezen sportágakat űző tagjai számára érdekképviseletet lát el és támogatja őket. A felnőtt- és utánpótlás korú versenyzők sportági szakszövetségekben való versenyeztetésének feltételeit megteremtse, biztosítsa. Megfelelő biztonságos és színvonalas körülmények közti sportolási lehetőségek elősegítése. Hazai és nemzetközi versenyek szervezése.
A Mozogj kreatívan Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik más belföldi és külföldi egyesületekkel, állami és társadalmi szervezetekkel, Magyarország önkormányzataival és munkaadóival.
A sportegyesület a céljainak megvalósítása érdekében a következő közhasznú tevékenységeket folytatja az itt meghatározott közfeladathoz kapcsolódóan. Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek Az önkormányzat feladata 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17.
Sport, ifjúsági ügyek A helyi közügyek/ helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15.A sportról szóló 2004. évi I. tv. preambuluma és 16. §. (1) bekezdése értelmében közfeladat a
– sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, rendezvények, versenyek szervezése.
– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport magas fokú művelése
– a sportban eredmények elérése, a sport egyént és közösséget erősítő értékeinek
megóvása
Ezen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi a sportegyesület a közhasznú tevékenységét a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve elősegítve, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Az Egyesület kizárólag közhasznú céljai megvalósításának érdekében, saját működési, fenntartási költségeinek fedezetére, valamint gazdasági feltételeinek javítása biztosítására elsődlegesen az alábbi alaptevékenységeket végzi:
1./ Egészségügyi és környezetvédelmi rendezvények szervezése, Sport rendezvények szervezése, sport versenyek szervezése, jótékonysági rendezvények szervezése, alapítványokkal való szerződéses együttműködés.
2./ Rendelkezésre álló Európai Uniós, állami és helyi pályázatokon való részvétel.
3./ A tagsági díjak beszedése. Jogi személyek szervezése, szponzorok és támogatók felkutatása, szerződéses jogviszony létesítése a támogatások hivatalos és legális formájának megteremtése érdekében.
4./ Csapatépítő tréningek szervezése felhasználva új kreatív sportok elemeit, személyiségfejlesztő tréningek szervezése és lebonyolítása,
5./ Közösség építés és a közösség tagjainak támogatása.
6./ Az Egyesület lehetőségeitől függően a mindenkor rendelkezésre áll szabad pénzeszközeinek – a hatályos jogszabályok keretei között és kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében – kedvező kamatozású betétbe, értékpapírba történő befektetése.
Az Egyesület legfőbb szerve az Egyesület befektetési tevékenységének megkezdése előtt köteles befektetési szabályzatot készíteni.
Az alaptevékenységet szolgáló vagyontárgyak eseti értékesítése.
7./ Az Egyesület, mint reklámhordozó megbízási, vállalkozási szerződések alapján folyamatosan, ellenérték fejében szolgáltatásokat biztosít tagjainak és harmadik személyeknek egyaránt. A működési költségek hiányzó forrásainak további megteremtésére gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat vállalkozásokban való részvétellel, alkalmi vállalkozások szervezésével.
8./ A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a meghatározott célok szerinti tevékenységekre fordíthatja.
9./ Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
10./ Mozogj kreatívan Sportegyesület önkéntesen létrehozott demokratikus, önkormányzati elven alapuló szervezeti formában működik. A vezető tisztségviselők megbízatása nem kinevezéssel, hanem választások útján jön létre.
Az Egyesületen belül szakosztály vagy szakosztályok illetve más szervezeti egységek hozhatók létre. Az így létre hozott szakosztályt vagy szakosztályokat illetve más szervezeti egységeket az Egyesület Közgyűlése jogi személlyé nyilváníthat.
A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:
– a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,
– nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.
Tagok:
Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy magyar állampolgár és a Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, illetve belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, elfogadja az Alapszabályt, fizeti a tagdíjat.
4.
Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával.
5.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
6.
A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Az Egyesület alapszabálya elleni súlyos vétség az is, ha a tag tagdíját a külön határozatban megállapított határidőt követő egy éven belül sem fizeti meg. Ebben az esetben a kizáró határozat meghozatala előtt a mulasztó tagot írásban kell felhívni mulasztása teljesítésére, és ennek elmaradása esetén a vele szemben alkalmazható kizárás eshetőlegességére.
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.
Az Egyesület rendes tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, és részt vehetnek az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik cselekvőképes rendes tag megválasztható, aki magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár, de letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mindkét esetben természetesen csak akkor, ha a közügyek gyakorlásától nincsen eltiltva. Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes rendestag egyesülettel szembeni kötelezettségvállalásának érvényességéhez (például: tagdíjfizetés vállalása) törvényes képviselőjének hozzájárulására van szükség. Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.
8.
Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, mely évi 1.000 (egy ezer) forint, melyet minden év március 30.-ig köteles az egyesület bankszámlájára átutalni, vagy a házipénztárba befizetni, illetve a tagság keletkezését követő 3 hónap utolsó napjáig a fentiek szerint befizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
AZ EGYESÜLET SZERVEI
KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
9.
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetében határozatképes (50%+1 fő). A közgyűlést az Elnökség tagja (elnöke akadályoztatása esetén az alelnökök egyike) hívja össze.
A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével postai vagy elektronikus levélben kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés helye az egyesület székhelye.
A meghívó tartalmazza:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) nyilvános szavazással választja meg egyszerű szótöbbséggel. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg az elnökség által előterjesztett közhasznúsági jelentés elfogadása a 2011. évi CLXXV. törvény alapján.
A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, ez emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozatalapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlések megtarthatóak elektronikus úton, telekommunikációs konferencia keretében is, amennyiben a virtuális ülés történései dokumentálhatóak. Az elkészült jegyzőkönyvet az elnökség tagjai postai úton kapják meg ellenjegyzésre. Kivételt képez az éves beszámoló, és a közhasznúsági jelentés elfogadása, a vállalkozási tevékenységének beindítása, befektetési tevékenységek beindítása, a vállalkozás vezetőjének kiválasztása, a vállalkozási tevékenység megszüntetése, és a működést elősegítő szabályzatok elfogadása.
Az ELNÖKSÉG
10.
A közgyűlés három főből álló elnökséget választ nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Az Elnökség a közgyűlés által megválasztott elnökből és két alelnökből áll. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
A közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) öt évre választja.
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az elnökség feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznúsággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség mellett – dönteni.
Az Elnökség csak mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni postai vagy elektronikus úton, úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra-hozatal módja, iratokban való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Az elnökség tagjai:
Grósz Ákos elnök
Grósz Rita alelnök
Balogh Klaudia alelnök
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
11.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
A Közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók, és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Szavazategyenlőség esetén a határozat addig nem minősül elfogadottnak, míg az egyenlőség meg nem szűnik.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.
Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
Az elnökségi ülések megtarthatóak elektronikus úton, telekommunikációs konferencia keretében is, amennyiben a virtuális ülés történései dokumentálhatóak. Az elkészült jegyzőkönyvet az elnökség tagjai postai úton kapják meg ellenjegyzésre.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
12.
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az erre kijelölt alelnök kezeli. A kijelölést az elnökség tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választja. Az erre kijelölt alelnök: Grósz Rita
13.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
14.
Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit az Egyesület legfőbb szerve választja meg.
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással
e) elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.
A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület vezető tisztségviselője, elnökségi tagja, olyan cselekvőképes természetes személy lehet, aki magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár, de letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mindkét esetben természetesen csak akkor, ha a közügyek gyakorlásától nincsen eltiltva.
Az EGYESÜLET KÉPVISELETE
15.
Az Egyesület képviseletére az elnök, és az alelnökök jogosultak önállóan, és a korlátozástól mentesen. A képviselők az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogukat is önállóan korlátozástól mentesen gyakorolhatják.
KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZAT
16.
A 2011. évi 175. törvény 2.§ 19-es és 20-as bekezdése alapján határozza meg az Egyesület:
közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;
közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;
17.
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
18.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
19.
Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az Elnökség az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak valamely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereséget nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
20.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és nem is fogad el.
21
Az egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját és az éves közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában a regionális sajtó útján (Fejér Megyei Hírlap) is nyilvánosságra hozza.
22.
Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben Országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
Az évente kötelező közhasznúági jelentést (éves beszámolót) a 2011. évi CLXXV. törvény 29 és 30§ bekezdése alapján köteles letétbe helyezni. Biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
Az egyesület könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
Az egyesület beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Az egyesület bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A https://www.redrockmaszoterem.hu oldalon kell közzétenni..A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
A Közgyűlés és az elnökség a közhasznúsági mellékletet a beszámolóval egyidejűleg köteles közgyűlés összehívásával egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással annak elfogadásáról.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
23.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintéséről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerint határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyekből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
A SPORTTÖRVÉNY SZERINTI NYILATKOZATOK
24.
Az Egyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Az Egyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyben meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
VEGYES RENDELKEZÉSEK 25.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba-vétellel jön létre.
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem végez.
26.
Az Egyesület testületi elven működő szerveinek ülése mindig nyilvános, a döntéshozatali eljárásuk során pedig szavazategyenlőség esetén a határozatokat addig nem lehet elfogadottnak tekinteni, míg a szavazategyenlőség valamely irányba fel nem bomlik.
27.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülésekről és a közhasznú szervezetekre vonatkozó 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, ezek végrehajtási joganyaga, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.
